Túl sok! Van, hogy egyszerűen túl sok minden kavarog a fejemben. Olyankor még ha nem is csinálok semmit, sokszor érzem magam kimerültnek és teljesen elhasználtnak. Ez elől sajnos nem igazán lehet menekülni, hisz mégis,hogy futhatnánk el valamitől, ami a fejünkben van? Az emlékek hada ellen nincs kitérő! Hisz, ahogy a mondás is tartja: "Semmi sem hozza elő jobban az emlékeket, mint a felejtés utáni vágy!", tehát ilyenkor nincs mit tenni, vagy küzdünk vagy megadjuk magunkat és emlékeink kételyes ködébe merülünk. A megadással az a gond, hogy sose tudhatod mit hoz: régi emlékek, új vágyak, a jelen gondjai, jó vagy rossz dolgok, bármi jöhet. Másik nagy veszélye, hogy hogy ha az ember már elmerült nehéz a felszínre keveredni. Olykor talán még fájdalmas is, hisz az rossz ha a múlt boldog emlékeiből egyszer csak a jelen rideg valóságába kell vissza csöppenni. Néha olyan ez mint, egy hideg estén egy meleg takaróval betakarózni, majd hirtelen kibújni alóla: a biztonságos melegből a félelmetes valóságba kerülni. Ijesztő, igaz?
Persze azért vannak trükkök, amik segítenek az ilyen mámoros helyzeteken, megsúgom az enyémet! Annyi csupán a lényeg, hogy keresni kell egy olyan zenét ami leállít egy kicsit, kikapcsol (a szöveg végére majd kilinkelem az én egyik kedvencemet), vagy az én esetemben ami annyira sokféle, hogy lefoglalja az agyam, így az nem tud annyit agyalni.
http://www.youtube.com/watch?v=8T6dutbGo_E
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése